Döntés + Munkák ~ Cheryl

Sziasztok!

Ezt muszáj volt *.*
Mostanságán rengeteget gondolkodtam arról, hogy tovább, hogyan is fogok a blogon ténykedni. Szinte minden variációt megmozgattam, de egyik se lett a legjobb. Mint tudjátok, mostanában nem élvezettel csinálom a rendeléseket, mint ahogyan azt régen tettem. És ennek egy oka van. Kinőttem ebből a blogger énemből. Nem fogok kilépni a csapatból (még), mivel a felelősséget, amit vállaltam azt el is szeretném végezni. Szóval még mindig szünetelek. A 11. osztályra hagyatkozva részben. Grafikusnak akarok tovább menni és ha itt elrontják egyesek a kedvemet, akkor az egész fuccsba fog dőlni. Így volt a divattervezői énemmel is. Sokan csak lehúzták meg ócsárolta a rajzaim (féltékenységből és dühből), így fel hagytam ezzel. Magamnak szerkesztgettem dolgokat, de mint ahogy látszik ezekben sincs semmi erő. Szerintem. Akik írtak e-mailt arra próbálok válaszolni. De a fiókom is alig bírom megnyitni keserű érzés nélkül. Akik a történetemet olvassák, üzenem nekik, hogy a rész ma vagy holnap végre valahára befut és itt is bocsánatot szeretnék kérni tőlük. Meg mindenkitől, akinek csalódást okoztam. 


Csók, Cheryl Rose Shine

Amiket a szünetelésem alatt készítettem, nem rendelésre:




Helyzetjelentés + Kritika #152

Drága Olvasók!
Ahogy láthatjátok, megint nagyon eltűntem. A kérdés az, hogy miért? A válasz nagyon egyszerű: iskola. Tizenegyedikbe járok, ez az évem már beleszámít a felvételibe, így muszáj kitűnő jegyeket produkálnom, a felvételimhez ugyanis négyszázhatvan pontot kell összeszednem. Corvinus én így szeretlek! :3 Illetve holnap nyelvvizsgázok, jövő héttől kezdődnek a német vizsgáim is, amikből szám szerint öt lesz ebben a hónapban. Tehát, ahogy láthatjátok, szinte semmi időm nincs, ami van, azt pedig leginkább a magánéletemre és a történetes blogjaimra szeretném fordítani.
El kell mondanom nektek, hogy mostanában nem igazán érzek magamban ambíciót a kritikákkal kapcsolatban, kiégettnek érzem magam, és nagyon kezd elegem lenni abból, hogy órákat töltök a blogok elolvasásával - amik esetenként épphogy olvashatóak -, majd még minimum egy órát a kritika elkészítésével. Ezzel még nem is lenne gond, hiszen szívesen segítek, tényleg! De mikor én mindezzel ennyit dolgozok, és az adott bloggerina annyit se tud odaköpni a kritikája alá, hogy "kösz, b***d meg", azért az tiszteletlenség, mert én dolgozok a szabadidőmben (!), hogy neki jobb legyen és még csak ennyire se becsüli a munkámat. Vagy éppenséggel ír egy köszönő kommentet, elfogadja a véleményemet, és megígéri, hogy változtatni fog, mégis minden ugyanúgy megy tovább, mint addig. Akkor ezek után megkérdezném: mi értelme megírnom a kritikát?
Nem akarok senkire célozgatni ezekkel, általános problémákat fogalmaztam meg, akinek nem inge, az ne vegye magára!
Ezek miatt az okok miatt jutottam arra a döntésre, hogy egy időre szüneteltetem a rendelést. A már beérkezett kéréseket lassan, de biztosan igyekszem teljesíteni, többet azonban most egy ideig nem tudok vállalni, kérlek, értsétek meg az indokaimat.

Most pedig rátérnék a bejegyzés legfőbb céljára - a kritikára!

Szép napot,
Gabby C. Oaks


Lusie K. Grotte - Tengerek démona



Kinézet:

Nagyon szép! Komolyan, minden rendezett, szépek a színek, a kódok, a lapok elrendezése. Próbáltam hibát keresni, de nem igazán ment. A fejléced szerintem kicsit kicsi ehhez az elrendezéshez, de gyönyörű! A két hold, Smis hajója és maga Helena is rajta van, ami abszolút a történetet tükrözi. Nem mondom, hogy nem volt szokatlan elsőre, de ahogy egyre többet nézegettem, egyre jobban megtetszett.


Történet:

Megmondom őszintén, eleinte nagyon durván szkeptikus voltam. Ne értsd félre, nem miattad volt, csak egyszerűen annyi rossz fantasyt olvastam már ez a bloggeres pályafutásom alatt, hogy az hihetetlen. Általában rémesen írjak meg őket, tele logikai bukfencekkel, de némelyiknél már az alapötlet is tragédia. A tiéd viszont más - a te történeted jó! Már az meglepett, hogy invokációnak nevezted el a bevezetőt, hiszen ezt az elnevezést az eposzoknál használják, de ez egyedi, máshol még nem láttam ilyet. Ahogy maga az alapötleted is teljesen szokatlan, sehol nem olvastam még kalózos történetet - illetve de, olvastam, de az egy gagyi Karib-tenger Kalózai fanfic volt -, ezzel kitűnsz a több blog közül. A jó kezdés után kíváncsian vártam, úgy gobdoltam, hátha végre olvasok egy jó fantasyt is! Az első fejezetnél már kezdett látszani, hogy jó lesz, de valahogy számomra egy olyan kavarodás volt a nagyon durva inmedias res (hogy stílusos maradjak az eposszokkal kapcsolatban) kezdés miatt, hogy örültem, ha ki tudtam belőle hámozni, hogy nagyjából mi történik. A második és harmadik fejezet fokozatosan egyre érthetőbbé vált, később pedig tényleg minden világos volt már. Fura maga az E/3 személyű elbeszélésed, ritka az ilyen a bloggervilágban, de nagyon nagyon jól oldod meg! A történeted az egyik legegyedibb, amivel valaha találkoztam, a fogalmazásod pedig csodás! Gyönyörűen bánsz a szavakkal, az olvasó egy percig sem unatkozik, a cselekmény vezetésed pedig szintén remek! Az, hogy  nem csak egy új világot, de egy új nyelvet is kitalálsz... hűha! Komolyan, szavakat nem találok! Viszont ennyi pozitívum mellett azért lenne még pár tanácsom is számodra. Az első az, hogy hiába van külön egy szószedeted, ha az olvasóid akkor és ott, olvasás közben nem értik, miről van szó. Használd ki az E/3 elbeszélés módot és a fogalmakat, mint az átvonzott, az elehaara vagy akármilyen felmerülő dolgot ismertesd az egyik szereplő gondolatain át, mert emiatt kavarodtam bele az elején a történetbe és lehet, hogy mások is így járnak. Nem kell mindent a legapróbb részletekig elmondani az adott fogalomról, de egykis információt legalább. A másik pedig az új nyelv. Én a helyedben lábjegyzetet csinálnék a kifejezésekhez, hiszen egyrészt ugye itt sincs megnyitva a történet mellé még aszószedet is, másrészt meg lehet, hogy valaki el se kezdi keresgélni. Szóval szerintem csillagozd vagy számozd meg a kifejezést és írd le a fejezet alá, hogy mit jelent.
A történet mellett pedig a szereplőgárdád is egyedi és minden részletében kidolgozott. Nagyon tetszenek, tökéletesen építed fel a jellemeiket, nem hazuttolják meg önmagukat.
Összességében tehát azt tudnám mondani, hogy néhány apróságot leszámítva egy fantasztikusan egyedi és kidolgozott történetről beszélünk csodálatos fogalmazással, ami könyvben is megállná a helyét. Tényleg, egy élmény volt! Abszolút megérdemled a feliratkozóidat!
Viszont azt el kell mondanom, hogy nem szeretek olyan blogokról kritikát írni, amik szünetelnek. Tudom, valószínűleg előbb kérted a kritikát, minthogy pihentetni kezdted volna a történetet, ez viszont nekem egy becsípődésem.






Kritika #151

Tamed  - Megszelídítve (x)
Jetta P. 

Kinézet: Kódos kinézethez képest szépen lett megcsinálva. Találkoztam pár hanyag, ocsmány munkával, a tiéd kivételt élvez.
Első benyomásra azt mondanám, a fejléc szép. Jobban megnézve, felfedezek pár apró hibát, mint például, hogy túl sok. Egyértelmű üzenet, hogy farkasokhoz lesz köze, és hogy a lánynak lesz sok köze hozzájuk, emellett télen játszódik. Bontsuk két részre a fejlécet: a lány és a fehér farkas. A lány képe nem a legélesebb, ráadásul nincs szépen körbevágva. A hajába olvadó táj magában elég lenne. Belerondít a feje felett húzódó valami - bocsáss meg, de tényleg nem tudom kitalálni, mi akar az lenni -, a madarat sem a legcélszerűbb volt odapasszírozni. Esetleg a másik mellé. A fehér farkas fülei elhalványulnak és ragyog. Szebben nézne ki, ha rendesen körül lenne vágva. A farkas képén túl káosz van. Túl sok mindent tömörítettél egy helyre. A rohanó farkas egyik farkánál belelóg egy felirat, alatta szinte kivehetetlenek a képek. Jól összemostad az épületet a tájjal, viszont felette az írás bőven elég lenne. Alaposabban szemügyre véve, egy ,,elveszett" farkasra leltem. Ott fekszik az épület tövében, majdnem láthatatlanul.

Design bejegyzés ~ Elvihető fejlécek, Gif áradat, Inspiráló képek, Lányokról képek, Textúrák

Sziasztok!
Kicsit eltűntünk mostanában, főleg én, amit nagyon sajnálok(unk). Most egy nagy design bejegyzéssel jöttünk Roxanával, amit már régóta rakosgattunk össze. Remélem a szünetben lesz időm még posztolni ide is, meg a történetes blogjaimra is. Ahogy az időm adja. Remélem ti hasznosan töltitek a szünetet, hiszen egy hét szinte semmire nem elég. A döntésem arról, hogy újra kezdem a szerkesztést nagyon ingatag, de ígérem a szünet végére jövök a válasszal.
Kellemes szünetet! 
Cheryl & Roxana




Elvihető fejlécek:

900x650 méretű, tudom kicsit nagy lett, de így néz ki jól


Kritika #150

Megváltoztál (x)
Carlie
Kinézet: Zöld, mint a fű. Első ránézésre ez jutott eszembe. Jobban megnézve, nem sikerült egyhangúra, mégis kicsit unalmas. Habár zöld több árnyalatát használtad fel, nem ártott volna más színt belecsempészni. 
Tetszik az elképzelés. Tetszik a zöld színű fejléc, mégsem vált ki belőlem semmi egyebet: fű és zöld. A két zöld szereplő rendben is van, a textúrák, mintha burkot képeznek körülöttük, amikbe belerondítanak a fiú arcánál és közvetlen a lány mellett lévő kisebb képek. Egy fejlécnek türköznie kellene a blog témáját, átadni a hangulatát, esetleg érzékeltethetné egy-egy képpel, mire számíthat az olvasó olvasás közben. Az egyszerű gyakran többre megy, mint a túlzsúfolt, csicsás fejlécek. Amit én megtudtam olvasás közben, azt nem látom a fejlécen, egyetlen rejtett utalást sem. Mikor először nyitottam meg a blogod, gondoltam, egy vidám, tengerparton, vagyis víz körül játszódó, nyári történetet fogok olvasni. Aztán az első bekezdéssel végezve, rájöttem, nagyot tévedtem. A fejlécnek nem kell világmegváltó képet mutatnia, mélyen szántó gondolatokat sugallni, ugyanakkor lehet játszani a színekkel, kisebb képeket fel lehet használni utalásként a tartalomra. 
A háttér egyszerű, tiszta, világoszöld szín, ami kifejezetten passzol a sötétzöld alaphoz. Az alapon megtalálható minden, ami szükséges, úgyhogy nézzük először az oldalmodulokat. Az elrendezés rendben van, esetleg az összes megjelenítést helyezném feljebb, a chat fölé. Az archívum fölösleges, mivel külön létrehoztál fejezetek menüt. A történet modul nagyobb a kelleténél. Könnyen orvosolható a hiba: állítsd kisebbre a szövegdoboz méretét vagy változtasd meg a leírás betűméretét - az utóbbi mindenképp javasolt. Ugyanezt tedd meg az információnál is. A fejezetek menüpontra kitérnék; rettenetesen csúnyán vannak elrendezve. Összefolyik, van mikor a kiemelt részletek közti távolság nagyobb, vagy a betűméretek nagyobbak, a típusuk más. Megpróbálom érzékeltetni egy példán keresztül:
KETTŐ-  Önmagam legyőzése-ötlet
,,- Mit vártál?
- Hát biztos, hogy nem ezt. Ne hülyéskedj már! Négy éve nem láttad. Hahó! Legjobb barátok. Box. Száguldás. Anyám kínja. Különben is hogy nézel ki? Fehér vagy, mint a fal- gesztikulált, de látva a lány állapotát megtorpant.
,,Legjobb barátok. Box. Száguldás."- ismételgette magában Madilyn."

HÁROM- Kardok a szívekbe

Így írtad te. Viszont megmutatom javítva, hogy nézne ki:

KETTŐ - Önmagam legyőzése-ötlet
,,- Mit vártál?
 - Hát biztos, hogy nem ezt. Ne hülyéskedj már! Négy éve nem láttad. Hahó! Legjobb barátok. Box. Száguldás. Anyám kínja. Különben is hogy nézel ki? Fehér vagy, mint a fal- gesztikulált, de látva a lány állapotát megtorpant.
 ,,Legjobb barátok. Box. Száguldás."- ismételgette magában Madilyn."

HÁROM - Kardok a szívekbe


A példát nem is követed, csak egy tanács. Próbáld meg összhangba hozni, ne úgy nézzen ki, mint a két másodperc alatt összecsapott bemásolás.
A könyvborítót szerintem nyugodtan kiteheted, akár a chat alá, vagy, ahogy gondolod.

Összegezve, a kinézet nem vészes eset, viszont csempészhetnél bele bármilyen színt, ami illik hozzá.

Történet: Személy szerint, tetszik a cím. Egyetlen szó, mégis sok mindent takarhat. Egyértelműen visszanyúlik valahogy a történet a múltba, amiről nem kellemes emlékeket őriz a főhős - főhősnő ez esetben. Fájdalmas múltról lesz szó, több személy változásáról, és egy jobb jelenben játszódik. A szomorúság és fájdalom jön át a címből, ellenben ezt nem igazán érzékelteted a fülszövegben. 
Rövidke ugyan, és némi információt közöltél az odatévedővel, ennek ellenére nem igazán tudtunk mást azon kívül, hogy volt két személy - nyilvánvalóan két ellentétes nemű -, akik között történt valami csúnya dolog, emiatt a lányka összeszedte magát, hogy lezárhassa az életét, csakhogy pofátlan módon, ismét megjelenik a múlt. Senki sem állítja azt, hogy könnyebb lenne egy fejezet megírása, mint a fülszövegé. Vetekednek egymással, és ez sem csettintésre jön. Ezzel szemben kellemeset csalódtam az első fejezetben. 
Nem épp hétköznapi sportágat választottál a főhősnőnek. A férfiak körében gyakoribbnak számít a box. Ehhez társítottál egy erős karaktert, mert ugyebár egy Barbie baba nem fog izzadságban fürdeni a ringben, akinek ugyanúgy megvannak a gyenge pontjai. A cselekmény pörög, talán gyorsabban is, mint kellene. Minden fejezet végeztével hiányt éreztem. Az első fejezet elég rövidre sikerült, ezt az indításnak tudtam be. Nem húztad feleslegesen az időt, azonnal belecsaptál a lecsóba. Meglepően jól írsz, ezt az első mondat elolvasása után képes voltam megállapítani. Szépen kifejezted magad, kerek mondatokat alkottál, ügyelve, hogy ne ess túlzásba. A leírások mennyisége megfelelő volt, habár ez is emberfüggő. Főként érzelmeket kaptam, kevesebb táj- és karakter leírással. Természetes, nem kell muszáj az első fejezetben letudni minden szereplőt ,,Ennek kék a haja, annak fehér a szeme, ez megállt a növésben, az horkantva képes csak röhögni", bumm, kész egy fejezet. Hiányoltam a tájleírásokat. Itt jön képbe a második fejezet. Eleinte kellemes olvasásnak vége szakadt, hirtelen átváltottál a tőmondatok használatára. Lehet, csak engem bosszantanak ezek a szerencsétlen tőmondatok, jómagam inkább a túlzásba vitt pártján fogom. Például az aluljárót jobban körül írhattad volna, hogy hemzseg az emberektől, esetleg várakozik... Leírhatnál, mit csinálnak abban a pillanatban. Folyamatosan adagolod az információkat, viszont emellett ne tűnjenek el a párbeszédek és a leírások! Iszonyatosan hiányoltam a karakterek ismertetését. Hála az égnek, te nem intézted el a szereplők modulban, hanem a cselekmények közben szereztem tudomást a külsejükről. De kevés volt. Ryant az ellentettjének képzeltem, mint ahogy a képen láttam. Chase-t gyakorlatilag elképzelni se tudtam. Ne hagyatkozz a képekre, ismerted a te szemszögedből a szereplőket. 
Érdekesnek tűnik a történet, azonban az írásmódot nem értem, hogy változott meg. A helyesírásoddal semmi gond sincs, talán annyira hívnám fel a figyelmed, hogy ha számokat írsz, írd ki rendesen és az angol nevek helyes ragozása után nézz utána - nem Chase-vel, hanem Chase-szel -, a rövidítéseket se ajánlom. Merj írni kerek mondatokban, hozd ki magadból a mélyen rejtőző tudást! Írj hosszabb részeket, mert ezeket akár egybe is sűríthetted volna. Nem tudom, használod-e a wordöt, ha nem, ajánlom figyelmedbe. Írásközben számlálja a szavakat, mellette jelzi, hányadik oldaladat fogyasztod el. Ha elakadsz, akkor pihentesd, ne görcsölj rá, hallgass zenét közben, keress képeket, amikről eszedbe jut a történet, vagy készíts jegyzeteket, hogyha részletek jutnak eszedbe, jegyzed fel! Amennyiben egy szót nem szeretnél ismételni, vagy abban az adott pillanatban más nem jut eszedbe, keress szinonimát, így máris változatosabbá tetted. 
Vannak apró hibáid: a vesszők itt-ott vándorútra indultak, rossz helyen telepedtek le vagy elfelejtetted leütni a megfelelő billentyűt két szó közé. Ez bocsánatos bűn, hiszen kivel ne fordulna elő? A másik, amit fontosabbnak tartok, a gondolatok előtti gondolatjelek, macskakörmök. 
,,- Igen, még mindig kilenc van- állapította meg magában- Miért is lenne kevesebb?" 
Ez az idézet a második fejezetből származik, ezáltal akarok rámutatni a hibára. Az adott szereplő gondolata nem párbeszédként megy végbe. Feltéve, hogy két fél között menne végbe, megengedett, így teljes mértékben felesleges. Helyesen így nézne ki:
Igen, még mindig kilenc van, állapította meg magában, miért is lenne kevesebb?
Közbe ékelésekre mindenképp figyelj, mert úgy kezdj új mondatot nagybetűvel, ha az előzőt már lezártad.
Említésre méltó, hogy célszerű a Times New Roman betűtípus használata. Amellett, hogy tényleg szebben néz ki, alapjában kisebb, ezért elég a 12 méret is belőle. A bejegyzéseket állítsd sorkizárta, szintúgy írás közben. 
A fejezetekhez nem csatolsz képeket, pedig személy szerint kedvelem őket, és én is örömmel használok fel egy-egy odaillőt. A te esetedben egyáltalán nem hiányoltam a történet miatt.
A karakterekről összesen egy kép található, ami bőven elég. Madilyn erős, kemény, határozott, nem az a tipikus szőke csaj. Szinte majdnem minden nőnek, az ő életében is gyenge pontnak számított a szerelem. A régi sérelem miatt bosszúálló típusnak tűnik (az ötlet, amit Ryan vetett fel Madilynnel és Chase-szel kapcsolatban, jobban mondva a ,,megoldást" ötletes). Madilynt nem igazán sikerült megismerni, kicsit jobban bevezethetnéd az olvasót a hétköznapi életébe. A ködös múltja, a lassan felszakadozó sebek ellenére érdekesnek tűnik, bár közömbös vagyok iránta.
Chase-ről igazán nem tudok sokat írni. Titokzatosra sikeredett. Túl titokzatosra. Madilyn visszaemlékezésein, Ryannel való közös részen kívül szinte alig tudni valamicskét róla. Nem épp a pozitív  jelzőt aggatnám rá, lehet, tévedek. Távolságtartó, mogorva srácnak tűnik, és nagyon, de nagyon titokzatosnak.
Ryan. Imádom! Ryan egyértelműen mellékszereplő. Abba a fajta mellékszereplő kategóriába lehetne sorolni, aki miatt űr érezne az olvasó. Energikus, vidám, ugyanakkor határozott és elszánt, komoly. Fiatal kora ellenére üzletvezető, emellett kitartó barát. Ryan a híd kettejük között. Ő kapcsolja őket, és ő az a tipikus harmadik, aki nélkül nem működne a másik kettő barátsága. Nagyon megkedveltem, amiért nagyon megharagudtam, hogy csak az életkorának köszönhetően tudtam nagy nehezen következtetni a külsejére.
Befejezésképp azt tanácsálom, fogadj bétát, ha szeretnél. Mindenek előtt olvasd át a nyers változat után, érzed, hogy hiányzik valami, várj vagy írd bele, de semmiképp ne kapkodd el. Nem összecsapott munkát teszel, az írásmódod meglepően jő, szépen fogalmazol - sürgősen tüntesd el a tőmondatokat! -, mégis úgy érzem, mintha egy vázlatot kaptam volna. Valami hiányzott, túl rövidek a részek. Érdekesnek, ígéretesnek tűnik a történet, úgyhogy, tudom, mondani könnyű, egy cipőben járunk, szánj több időt egy részre. A történet a megfelelő tempóban halad, ezért inkább fókuszálj a karakterek jellemének írására!

 Ui.: Mielőtt reagálnál a kritikára, szeretném leszögezni, hogy ez az én személyes meglátásom, rád hagyom, mit teszel ezek után. Semmi ártó szándék sem volt bennem írás közben, csupán igyekeztem rávilágítani a dolgokra!

Kritika #149

Aloha! :)

#AkkorMostBeszéljünkAKoacervátumCseppekHeterotrófAsszimilációjáról #MegFogokHalni

Egy felettébb nehéz hónapon vagyok túl, és mint látjátok, csak nagyon ritkán tudtam magamra ölteni a kőkemény kritizátor-palástot, de visszatértem, ki-ki örömére, ki-ki bánatára. (gondolom, nem mindenki örül nekem)
Kedves Ammie és Ashley! Semmiképpen sem akartalak megbántani titeket, ez a kritika csupán segítő szándékkal íródott, az őszinteség jegyében. Nem kell minden szavamat elfogadnotok, én sem vagyok tévedhetetlen! :)


Az emberevő kritizátor:
Donna

Ammie & Ashley - You Can't Always Get What You Want
Link: XXX


#1. Első benyomás:


A cím egy nagyon hosszú angol kifejezés, tehát azonnal meg tudom állapítani: ha egy listában blogok lennének felsorolva, és semmi mást nem látnék, csak a címeket, a ti oldalatok felett egész egyszerűen átsiklana a tekintetem.
A cím jelentése: Nem kaphatod mindig azt, amit akarsz (Szóljatok, ha rosszul fordítottam!) Nos, ezt miért nem lehetett magyarul kiírni? Talán megérteném valamelyest, hogy angol címet adtatok a blognak, ha olyan nyelvterületen játszódna a sztori; de az angol nyelv hogy jön egy magyarul íródott, Párizsban játszódó történethez? Nem fér a fejembe...
A dizájn viszont már első látásra elkápráztatott; igényes, gyönyörűszép, áttekinthető. Azonban valamiért számomra üresnek tűnt: szerintem nem illik a történethez, de ebbe egyszerűen nem akarok belekötni, még akkor sem, ha kritikusként az lenne a dolgom.

10/7
Ez igen, messze felülmúltátok az eddig elkészült három kritikám alanyait ebből a szempontból. Gratulálok! (Az eddigiek átlaga első benyomásra 3,3 pont.)

#2. Kinézet:

Plusz pont jár azért, hogy ezt az ízléses dizájnt ti magatok alkottátok meg, valószínűleg nem kevés munkát rááldozva! +1

Fejléc: Mindenképpen egy szép, igényes munkáról beszélünk: középen a két főszereplő képe látszik, mögöttük egy ajtó és egy lépcsőház úgy elhalványítva, hogy egy ideig nem tudtam eldönteni, hogy mik azok, és miért vannak ott. Szép, de számomra túl üres, semmitmondó.
10/8

Design: Ezt a sablont már egész sok helyen láttam, de nem zavar különösebben; a lényeg, hogy könnyen áttekinthető, már első látásra is igényesnek tűnik, a színvilága nem olyan rikító, hogy kiégesse a szemem, és azt hiszem, nem lenne fair, ha a kelleténél erőteljesebben megkritizálnám.
10/10

Modulok, oldalak, minden egyéb:
Mint mondtam, könnyen áttekinthető az egész blogotok, ami mindenképpen pozitív. A modulsávban egyedül a chat nem jön be, mert túlságosan sötét, és nehezen lehet látni rajta a neveket, a keretek pedig teljesen hiányoznak. Javaslom, hogy ez kerüljön megváltoztatásra.
Akkor most beszéljünk az oldalakról külön-külön. A ’szereplők’ menüpontban rendezett képek vannak csupán, és szépek, de kicsikét amatőr munkáknak tűnnek. Van egy olyan sanda gyanúm, hogy a fotókat nem megvágtátok és méretarányosan kicsinyítettétek/nagyítottátok, hanem egyszerűen csak szabad kézzel összehúzkodtátok, hogy legalább látszólag egy méretűek legyenek. Talán ezért tűnik Camill karaktere - és még a háttér is mögötte -, irreálisan vékonynak. A ’fejezetek’ oldal nagyon esztétikusan lett megoldva; a blog könyvborítója, és alatta a részek, mindegyik alatt egy-egy rövidke részlettel. A könyvborító szintén szép, de a „What You Want” felirat nehezen olvasható, mert a fehér árnyék nem nyerő, ha fehér a betűk teteje is. A „díjak” menüpont a következő, amiről muszáj szót ejtenem: bevallom, nekem borzasztóan antipatikus, ha valaki létrehoz egy oldalt a díjainak, közben még nem is kapott egyet sem, csak megelőlegezi, hogy úgyis kapni fog. A traileretek viszont nagyon profi, szerecsendio még nem adott ki rossz munkát a kezei közül. Nem csak az összhatás lenyűgöző, hanem minden apró részlet videóban: gifekhez és a képekhez választott effektek, a szövegek betűtípusai, és a hozzá választott zene. Minden egyes részlet tökéletesen összhangban van egymással, megad egy alaphangulatot. Bár ritkán adok a trailerekre, mindenképp meg kell mondanom, hogy ez nagyon jó lett, és máris megjött a kedvem az olvasáshoz.
5/4

Összesen: 25/22
Ezek felkeltették az érdeklődésem, mindenképpen egy igényes, jól szerkesztett munkáról beszélünk. Mivel egy blog kinézetével kapcsolatban csupán addig terjednek az elvárásaim, hogy ne rettentsen el, ezért nem szívesen kötnék bele mélyebben. Azt viszont megemlítem - ha nem probléma -, hogy a trailer szín- és hangulatvilága sokkal jobban illik a blog témájához, mint a jelenlegi dizájné, javaslom, hogy egyeztessétek össze a kettőt!

#3. Alapötlet, helyesírás, központozás:

Fülszöveg: „Brigitte és Charlotte, a frissen érettségizett két párizsi ikerlány, úgy dönt, hogy segítség nélkül vág neki a nagyvilágnak. De kihez is fordulhatnának? Az alkoholista anyjukhoz, akire sosem számíthattak, vagy az apjukhoz, aki gyerekkorukban sokszor szexuálisan zaklatta őket? Így nem meglepő, hogy a két lány csak egymásra számítva nőtt föl, ami befolyásolta a mostani életüket. Charlotte prostituáltként keres pénzt, Brigitte pedig szobalányként, aki sokszor mond igent néhány férfivendég ajánlatára, hogy plusz pénzt szerezhessen. Ám mi van akkor, ha az ember egyszerűen tényleg szerelmes lesz, még prostiként is? Charlotte most érzi úgy, hogy életében először végre szerelmes. De mi van akkor ha ez az érzés nem kölcsönös? Vagy ha a fiú csak kihasznált?”
Első olvasásra nem kecsegtetett túl sok jóval ez a kis ismertető, de én már annak megörültem, hogy nem hemzseg helyesírási hibáktól, tehát nem fogom lekaparni a vakolatot a falról kínomban, miközben olvasom a sztoritokat. (Bár sosem lehet tudni, mire számíthat az ember: az egyik design blogtól konkrétan fülszöveget lehet rendelni... Most őszintén! Ha egy blogger nem tudja saját maga megírni a fülszövegét, akkor mégis mit várhatunk a történetétől? Vajon azt legalább le tudja írni maga? Kötve hiszem... Na jó, kicsit elkanyarodtunk a témától.)
"(...) úgy dönt, hogy segítség nélkül vág neki a nagyvilágnak. De kihez is fordulhatnának?"
Ha senkihez sem tudnak fordulni, akkor a segítség nélküli élet nem döntés, hanem kényszer.
"Az alkoholista anyjukhoz, akire sosem számíthattak, vagy az apjukhoz, aki gyerekkorukban sokszor szexuálisan zaklatta őket?"
Álljunk meg egy pillanatra, amíg Donna összeszedi magát döbbenetében. Neeee! Szóval megint egy blog, ami felszínesen, a legkevésbé sem valóságosan érinti a családon belüli erőszak kérdését. (Komolyan mondom, egyszer elkezdek egy történetet erről, mert eddig kizárólag valószerűtlen vackokat olvastam a témáról, amik nem bontották ki eléggé a dolgot.) Itt is egyetlen mondatban leírtátok, hogy voltak a szegény, tündéri gyerekek, akiknek a szörnyű, gonosz szülők megnehezítették az életüket. Ennél sokkal összetettebb és árnyaltabb a dolog, a családon belüli erőszakot és az alkoholizmust egyszerűen nem lehet ennyivel lerendezni úgy, hogy közben hiteles maradjon a történet.
"Így nem meglepő, hogy a két lány csak egymásra számítva nőtt föl, ami befolyásolta a mostani életüket."
Ez a mondat így, ebben a szövegkörnyezetben számomra értelmezhetetlen. Ha nyelvtanilag boncolgatom a szöveget, az "így" szócska a legelső mondatra utal vissza, pedig nyilvánvalóan nem azért nőttek föl úgy, hogy csak egymásra számíthattak, mert "(...) a frissen érettségizett két párizsi ikerlány úgy dönt, segítség nélkül vág neki a nagyvilágnak." Azt, hogy melyik mondatra utalnátok vissza ezzel a szöveggel, jelezni kéne a mondatban, mondjuk így: Sanyarú gyermekkoruknak köszönhetően nem meglepő, hogy a lányok csak egymásra támaszkodhattak, míg felnőttek. Az "egymásra számítva" szófordulat ebben a szövegkörnyezetben nem működik, parasztosan mondva: hülyén hangzik.
"...befolyásolta a mostani életüket." Ez mit akar jelenteni? Igen, még mindig erről az egyszem mondatról magyarázom. A mostani életüket jelen időben írod, de a "befolyásolta" már múlt. Tehát ha úgy értelmezzük a szöveget, ahogy azt ti leírtátok, akkor a gyerekkoruk csupán mostanáig befolyásolta a jelenlegi életüket, ettől a szent pillanattól már nem. Sejtem, hogy nem ezt akartátok kifejezni...  A megoldás viszont egyszerű, cseréljétek ki a "befolyásolta" szóban a t-t j-re. 
"Charlotte prostituáltként keres pénzt, Brigitte pedig szobalányként, aki sokszor mond igent néhány férfivendég ajánlatára, hogy plusz pénzt szerezhessen." Az első tagmondat még rendben van, a második és a harmadik viszont értelmezhetetlen. 
Variációk javításra:
...Brigitte pedig OLYAN szobalányként, aki sokszor mond igent...
...Brigitte pedig szobalányként, DE sokszor mond igent... (Ezt a verziót javaslom.)
"Vagy ha a fiú csak kihasznált?" Mit keres az a 't' az ige végén? Eddig jelen időben írtatok, ne váltsatok át hirtelen múltra!
Szerintem ezt a fülszöveget jobb lenne TELJESEN lecserélni.
20/9

Helyesírás: Többé-kevésbé szép munkát végeztetek ebből a szempontból, egyedül a vesszőhibák szaporodtak túl egy kicsit, meg fellelhető néhány helytelenség a ragozásban is.
Példák:
"Ott álltam Brigitte-el együtt..." A magyar nyelvben nincs olyan rag, hogy "-el". Helyesen: Brigitte-tel.
"Mikor utoljára láttam apámat valami buta libát hozott haza..." Az "apámat" és a "valami" közül hiányzik valami... Hm, hadd gondolkodjam. Egy vessző.
"Ha kérdezik miért döntöttem ezt el..." Itt a "kérdezik" és a "miért" közé kéne vessző.
Még nagyon sok vesszőhibát felsorolhatnék, de nem mennétek vele semmire, ha nem a probléma gyökerét írom le. Sajnos nem mindig ismeritek fel, hogy hol kezdődik új tagmondat. Megoldás: általános iskola --> nyolcadik osztály --> nyelvtan tankönyv.
15/10

Összesen: 35/19

#4. Történet:

Prológus: Az egyik lány (Charlotte) monológját olvashatjuk arról, hogy mennyire nehéz volt nekik a gyermekkoruk, és tulajdonképpen az egész fejezetben a szüleit pocskondiázza azért, mert miután leérettségizett a nővérével, nem munkát keresett, hanem kiállt az utca sarkára.
Én ezt nem értem. Miért a szülei tehetnének arról, hogy a lány olyan rohadt lusta, hogy munka/fősuli helyett inkább kurválkodik? Sejtem, hogy ezzel a prológussal azt akartátok elérni, hogy az olvasó megkedvelje a főszereplőtöket, de őszintén szólva pont az ellenkező hatást értétek el. Nincs bajom a luxusprostikkal, aki meg tud élni belőle és még nem is utálja annyira ezt a munkát, az tegye, de ha valaki a saját, szüleitől független döntését is indokolatlanul a felmenőire fogja, az borzasztóan antipatikus.
Továbbá a prológus vége felé egy igen nagy ellentmondásba ütköztem:
"Nincsenek érzéseim."
"Megtanultam kifejezéstelen arccal viselni a fájdalmat, a szomorúságot és a csalódást, és ebben a szüleimnek hatalmas szerepe volt."
Ezt itt két olyan mondat, amelyek ellentmondanak egymásnak. Az egyik azt hirdeti, hogy Charlotte-nak nincsenek érzései, a másik pedig azt, hogy igenis vannak érzései, csak ezeket nem mutatja meg nyíltan a világnak.
Nem ugyanaz a kettő, döntsétek el, hogy melyiket akartátok kifejezni...
10/3

Továbbiak: Nekem úgy tűnik, nem vagytok teljesen tisztában azzal, hogy milyen igazából egy prostituált munkaköre. Ha abból állna, hogy összefekszik néhány pasival jó pénzért, és eltölt egy-két forró éjszakát vele, akkor sokkal többen választanák ezt a hivatást... Egy prostituált nem csupán szexel, hanem kiszolgáltatja magát olyan férfiaknak, akik mindvégig kihasználják őt, a testét, és abszolút nem törődnek az ő örömével szex közben. A prostitúció egyfajta modern rabszolgatartás, és többnyire csak azok vállalják el, akiknek olyan céljuk van, amihez rövid idő alatt sok pénzre van szükség, vagy éppen teljesen reménytelennek tekintik az életüket.
De persze ez csak az átlag, vannak olyan prostituáltak is, akik olyan híresek, hogy versengenek értük az ügyfeleik, és van lehetőségük arra, hogy saját maguk válasszák meg azt, hogy kivel fekszenek össze, mert anélkül is van pénzük megélni. (Itt Kelemen Annát muszáj megemlítenem példának.) Nos, nem tudom, hogy a te karaktered hogy tartozhatna az utóbbi kategóriába, hiszen pénz nélkül vágtak neki az életnek, és egyedül Brigitte dolgozik. A történetnek ez a része eléggé homályos, remélem, a későbbiekben pontosítjátok, mert így egyszerűen hiteltelen.
Szóval vágjunk is bele a fejezetenkénti véleményezésbe.
Első rész. Charlotte egy reggel az egyik ügyfele mellett ébred (ezt a jelenetet nem érzem igazán életszerűnek, hiszen a prostituáltakkal ritkán ilyen kedvesek az ügyfeleik, de ezt már kifejtettem az imént), majd elindul egy méregdrága kávézóba találkozni a nővérével, Brigitte-tel és Camill-lal, aki gondolom egy barátnője. Ott viszont felhívja egy férfi, és egy szokatlan munkát ad a lánynak: Charlotte ajándék lesz egy jegyes férfi legénybúcsúján.
Második rész. Főszereplő lánykánk elindul a boltba némi élelmiszert vásárolni, ámde mi történik vele eme különleges reggelen? Szó szerint összefut valakivel a boltban, akivel már az első pillanatban elkezdik marni egymást, csupán ezért, mert nem sok kultúra szorult beléjük. Nem igazán értem, hogy miből adódik a konfliktus. Charlotte sértegeti a férfit, mert az nekiment, de a pasi nem vághat vissza neki Charlotte-nak, mert megsértődik?
Harmadik rész. Eljön az a bizonyos "holnapután", és Charlotte találkozik a férfivel - Louis-val -, akinek oda kell adnia a testét a pasi legénybúcsúja után. Igen ám, legénybúcsú, a férfi jegyben jár a barátnőjével tehát nem hajlandő lefeküdni Charlotte-tal, azonban nem akarja, hogy megsértődjön a haverja, amiért nem fogadja el az "ajándékot", tehát egy megoldás van: Charlotte és Louis kettesben elmennek egy drága hotelbe, nem lesz szex, nem érnek egymáshoz, és igyekeznek minimális érintkezéssel túlélni az éjszakát. Csakhogy ez még nem minden. Nem meglepő fordulat, de kiderül, hogy Charlotte már látta Louis-t, ugyanis ő volt az a pasi, akivel előtte a boltban már cicaharcoltak. A cicaharc folytatódik, sértegetik egymást, majd mikor Charlotte-nál betelik a pohár (megjegyzem, igen hamar), Louis rögtön megértőbb lesz, és beszélgetni akar a lánnyal. Nos, ebben a fejezetben főszereplő lányunk kirohanása volt az, ami számomra a legnevetségesebb pontja az egész történetnek.
"- Gyűlöllek! Gyűlöllek, mert úgy ribancozol le, hogy nem is ismersz! Gyűlöllek, mert elítélsz, pedig semmit nem tudsz rólam! Gyűlöllek, mert folyamatosan lekezelsz! Érted, gyűlöllek minden egyes szavadért!" Ezzel a kiemelt mondattal nem is lenne baj, ha illene a szituációhoz és a karakterekhez. Szerintem Louis viselkedése korántsem volt olyan tűrhetetlen; ezer százalék, hogy egy prostituált nála rosszabbakkal is találkozott, olyanokkal, akiknek sokkal több "bűnük" van annál, hogy ribancnak neveznek a boltban egy olyan lányt, aki valóban a testéből él. Még egy kis plusz, amiért ez az egész kiakadás értelmetlen: Az elején nem arról volt szó, hogy Charlotte-ot nem zavarja, mit gondolnak róla mások, és nem szégyenkezik azért, mert prostituált? Vagy itt fog kiderülni, hogy főszereplőnk valójában disszociatív személyiségzavarban szenved?
40/23

Összesen: 50/26
A későbbiekben nem fogom olvasni a blogotokat. Nem rossz, de egyszerűen olyan hibákat tartalmaz, amiktől számomra már nem fér bele a "jó blogregény" kategóriába.

#5. Karakterek:

Charlotte: Elképesztően antipatikus számomra. Egyszerűen belém sulykoljátok a sorok alatt, hogy együtt kéne éreznem vele, sajnálnom kellene, de egyszerűen nem sikerül nekem. Ritka, hogy ennyire utáljak egy főszereplőt. Hisztizik, sajnáltatja magát, ő sértegethet bárkit, de őt nem sértegethetik... Én szeretem a negatív szereplőket, ha az írók jól át tudják adni a cselekedeteinek, érzéseinek az okait, de nektek ez nem sajnos jött össze, egyszer sem sikerült megértenem Charlotte-ot. 10/2

Brigitte: Bár ő is a történet egyik főszereplőjeként van beállítva, semmit sem tudunk meg róla, csak annyit, hogy kedves, aranyos, tökéletes testvér, és barátnak sem utolsó. Mivel eléggé életszerűtlen karakternek tűnik - legalábbis ez a három elkészült fejezet ezt mutatja -, ezért nem sikerült megkedvelnem, de legalább nem irritál annyira, mint Charlotte. 5/2

Louis: Talán ő a legnormálisabb karakter az összes közül. A reakciói többnyire emberiek, ő a leginkább életszerű karakter a blogban. 5/3

Mellékszereplők: Nem volt olyan sok, talán Camill, Matheo, Neil. Nem tudtunk meg róluk sokat, pont annyi szerepük van a történetben eddig, amennyi kell. Hűek maradtatok ahhoz, hogy ők csupán mellékszereplők, ezért nem is pakoltátok őket előtérbe. 10/6

Összesen: 30/13

#6. Fogalmazás: Eredetileg úgy terveztem, hogy mindkettőtök fogalmazását külön-külön osztályozom, de nem ezt fogom tenni, mert nem láttam sok különbséget, sem stílusban, sem helyesírásban, de még szóhasználatban sem.
Már a prológusban feltűnt, hogy szerettek egyszerű, rövid mondatokat használni. Természetesen az sem jó, ha terjengős mondatokkal van tele az olvasmány - gondolom, találkoztatok már Homérosz Odüsszeia-jával, és az az alkotás egy életre elrettentett a túl hosszú mondatok használatától -, de mint mindig, itt is az arányok számítanak. Legyen vegyesen hosszú és rövid is, és akkor biztos nem fogtok mellé nagyon. 
50/35

#7. Összegzés:

Gratulálok, az eddigi alanyaim közül ti értétek el a legmagasabb pontszámot!
A dizájn jó, az ötlet kiváló, a megvalósítás középszerű.
Tudjátok, hogy miért zavar annyira, hogy ez a blog sem nyerte el a tetszésem? Mert ebben a történetben van potenciál, ki lehetne belőle hozni sokkal többet is, mint egy hétköznapi szerelmes történet. 
Írhatnátok a versengésről, ami a prostituáltak között zajlik az ügyfelekért, arról, hogy az átlagos kurváknak korántsem jó a soruk, hogy miért választja a társadalom egy kis rétege már fiatalon ezt az életformát, és miért nem tartható hosszú távon. Arról, hogy mekkora különbségeket figyelhet meg bánásmódban, életszínvonalban egyszerűen attól, hogy sokféle, különböző társadalmi rétegben élő férfiakkal teremt kapcsolatot. 
Ez egy igazán jó blog is lehetne, de sajnos nem az.

Pontszám: 200/122+1

Ajánlom: Azoknak, akik nem kívánnak belemélyedni az átlagos prostituáltak életébe, nem fontos nekik a hitelesség, csak egy könnyed szerelmi történetet szeretnének olvasni, a hideg, őszi napjaikon.

Kritika #148

Drága olvasók!
Egy újabb kritikával érkeztem, ami kicsit más, mint a többi.
Már az elején leszögezném, hogy az írónő egy első benyomás véleményt kért, azonban a blog egyik rendszeres olvasójaként a cselekmény egy egységként van a fejemben, így lett belőle egy teljes kritika végül. Remélem nem gond!:)

Kinézet:

Mikor megnyitom a blogodat nagyon kellemes, kékes összhang fogad.
A fejléced nagyon szép. Kifejezetten tetszik, hogy Miley képe nem kék, hanem megmaradt az eredeti színében. Ericről szerintem lehetett volna jobb képet is találni, és nekem kicsit furán hat, hogy csak úgy ott van. Nem képzi szerves részét a fejlécnek. A cím felirata bagyon tetszik, azt a kis idézetet azonban én feleslegesnek tartom. Valamint hiányolom azokat az apró kis részleteket, amelyek a történet tartalmára utalnak.
A modulsávodban rengeteg dolog van, nekem talán kicsit sok is. A menüd szép, a többi viszont szinte nincs is kódolva. Ez még annyira nem is lenne gond, hiszen a kódolás nem feltétel, de sorkizártra kéne venned mindenképp a szövegeket itt is, illetve szerintem a címek kaphatnának másféle betűstílust. Ezt az éppen hányan online-ak modult én sose értettem, szerintem felesleges, az össz oldalmegjelenítésére pedig ugyan minden blogger büszke - még jó, hogy -, de az olvasókat ez hidegen hagyja, így én ezt is eltávolítanám a modulsávból. Az idézetek jók, de szerintem amit Erictől vettél, az picit túl hosszú. A versrnyre jelentkezős képeknek pedig ha csinálsz egy oldalt és oda rakosgatod őket, nem fogják rontani a blog összhatását.
A bejegyzeseid szép rendezettek, nincsenek telepakolva képekkel, sorkizártak, tényleg jók! Az egyetlen apróság, amibe belekötnék, hogy az új bekezdéseket érdemes kicsit beljebb kezdeni.
Összességében egy igényes, hangulatos blogot láthatnak az olvasók, ahol ugyan van még mit változtatni, de ezek csak apróságok.


Tartalom:

Mikor először megláttam a címet, az volt az első gondolatom, hogy egy újabb kiszámítható, sablonos blogot fogok olvasni, ami ráadásul fanfic.
Tévedtem.
Az alapötleted iszonyatosan jó, soha nem találkoztam még ilyennel - pedig elhiheted, rengeteg blogot olvastam már -, az pedig külön pirospont, hogy felhívod a figyelmet egy másik történettel való egyezésre.
Az első néhány fejezet nagyon megfogott, egyből fel is iratkoztam. Egy idő után azonban kezdett kiszámítható lenni a történet, mostanra pedig úgy érzem, egy elsietett katyvasz az efész. A cselekményt szépen vezetted az elején, meffelelően adagoltad, aztán elkezdtél kapkodni és elsiklani dolgok felett. Például hogy mi miért történik, vagy, hogy főhőseink sztárok. Utóbbiból elég kevés jön át, csupán néha van olyan esemény, ami erre utalna. Indokolatlanul feltűnnek szereplők, akik ugyanígy el is tűnnek, az olvasók pedig csak néznek, hogy akkor most mi van?! Valamint egy romantikus történetnél fontosabb maga az út, amit a két szereplő megtesz egymás felé, mint az, hogy együtt vannak. Nálad viszont ez az út elkezdődött, majd azonnal a végére is ért. Hiányoztak számomra azok a kis apróságok, amik összekapcsolják a két szereplőt. Főhőseink ugyanis lényeges dolgokról nem beszélgetnek. Médiumként mindent megtudnak a másikról. Én elhiszem, hogy ha két ember együtt él, sok dolgot megtudnak a másikról, de azért nem mindent. Vonzalmat érzek a két főszereplő között, de hiába írod le, nekem hiányzik egyelőre az a nagy bumm, hogy ők egymásba szerettek.
A mellékszereplőkből pedig néha túl sok. Olyan helyeken bukkannak fel, ahol semmi keresnivalójuk nem lenne. Viszont néha meg olyan, mintha nem is léteznének. Csak úgy vannak a levegőben, hogy legyen még néhány karakter, de elég kidolgozatlanok.
A váltott szemszög a világ legjobb dolga tud lenni, viszont hatalmas buktatókat rajt. Például, hogy nagyon jól kell ismernünk a karaktereinket, és meg kell tanulnunk őkrt elválasztani egymástól. Nálad viszont azt vettem észre, hogy a két főszereplő ugyanúgy beszél, ugyanúgy gondolkodik. Laycie kicsit túl fiús, Eric kicsit túl lányos. És a gondolataik nincsenek eléggé kibontakoztatva. Valamint Eric elpuhult, Laycie pedig visszafejlődött kicsit a történet előrehaladtával.
Ezeket a dolgokat pedig ne vedd bántásnak, mert nem annak szántam. Mindezek ellenére a történeted szerintem olvasásra érdemes, a kreativitás pedig szükséges, de nem elegendő. A kivitelezés még talán többet nyom a latba. Szóval, szerintem ezekre figyelj oda, próbálj meg javítani rajtuk, és simán lehet akár duplaennyi feliratkozód is.


Helyesírás:

Alapvetően jó a helyesírásod, így itt nem nagyon tudok mit mondani. Visszatérő hibád, hogy az azonosságot kifejező szavakat (pl.: ugyanaz, ugyanolyan, ugyanott, stb.) külön írod. Ezek a szavak azonban egybeírandóak, figyelj erre!
Ha odafigyelsz a fentebb említett dolgokra és kicsit bővebben és választékosabban fogalmazod meg a gondolataidat, szerintem nagyrészt tökéletes lesz a dolog.


A kritika a saját véleményemen alapul, segíteni szeretnék vele, nem célom bárkit is megbántani!


Szép napot,

Gabby C. Oaks


Kritika #147

Sziasztok!
Igen nagyon régen jelentkeztem, de még élek! Igen csak kemény volt számomra ez az egy hónap, nem jutott időm arra, hogy a kritikaírással foglalkozzak. De eddig nagyon úgy néz ki, hogy mostantól kicsit lazul a gyeplő és aktívabb tudok lenni. Szóval jöhetnek a rendelések! Remélem nektek nem ilyen kemény a suli. Kitartás már csak két hét és őszi szünet!
Az íróhoz szólnék most. Nagyon sajnálom, hogy csak most hoztam a kritikádat. Nem állt szándékomban egyetlen szavam sem megbántani, csak is a segítő szándék vezérelt!
Jó olvasást!
                                                                                                                                         Bells Booth

http://pasikhaboruktitkok.blogspot.ro/

író: Timi

Kinézet 
Fejléc:
A fejléc hátterében én három képet tudok tisztán kivenni, tehát ezt úgy tudom értelmezni, hogy csak ennyi van rajta. Ennek ellenére nem mondhatom azt, hogy üres hatást kelt bennem. De tulajdonképpen, ha több kép lenne rajta, az már túl zsúfolttá tenné, ami nem egy pozitívom egy olvasó szemében. A képek, amiket a designereid használtak elárulnak némely dolgot a történetedről, ami mindenképpen jó, hiszen az én felfogásom szerint egy fejlécen a történet fontos érzelmeinek, mondandójának rajta kell lenni. Mivel egy oldalfejlécről beszélünk, ezért bal oldalt kicsit lefelé nyúlik még. Itt vigyázni kell, hiszen nem mindegy milyen képet szerkesztenek oda, hiszen ha valami teljesen oda nem illőt, akkor az olvasónak elmehet a kedve attól, hogy belekezdjen a blogodba. Én az oldalfejléces blogoknál teljes mértékben ilyen vagyok! Viszont a fejléc készítője erre is gondolt és a blog színvilághoz, témájához kapcsolódó képet tett oda.
A karakter a fejléc közepére lett helyezve. Igencsak kitűnik a fejlécből, szinte vonzza a tekinteteket, aminek így kell lenni, hiszen még is csak a főszereplőről beszélünk! Rögtön lerí a választott karakterről, hogy egy erős és magabiztos lány a történetben, és ha valóban így van még nem jutottam oda, hogy elolvassam, akkor teljes mértékben egyetértek a választással. A kivágásában nem látok hibát és a belemosás is teljesen jó.
A cím „Pasik, Titkok, Esküvők”. Had ne mondjam elsőre nekem nem nyerte el a tetszésemet. Sokkal jobban díjazom azokat a címeket, amikben van valami drámaiság és miközben olvasom a történetet, csak akkor jövök rá, hogy miért is így nevezte el az író. Lehet, hogy a tiéddel is ez lesz, de jelenleg nem érzem azt, hogy ez teljes mértékben illene a bloghoz! A cím színe barackvirág, ami egyáltalán nem üt el a fejléctől, hiszen az is pont ugyan olyan színvilágban díszeleg. A betűtípusát egyszerűen imádom. Olvasható és szép is! Látható helyen van, így nem kell bogarásznom, hogy merre találom, aminek nagyon örülök.
Összességében: A fejléc háttere, a karakter nagyon tetszik és kivetni valót sem találtam benne. Viszont most még úgy gondolom, hogy a cím nem illik a bloghoz, de a cím elhelyezése jó és a betűtípusa is!
5/4
Design: 
Először is azzal kezdeném, hogy ne lepődj meg, ha azokat az információkat olvashatod ebben a pontban, mint amik az előző két kritikámban is megjelentek, hiszen ez ugyan az a sablon, mint amiket ott használtak és a véleményem itt sem fog változni! DeviantArtos sablon és az oda feltöltöttekhez viszonyítva igen csak egyszerű, ami nem hiba, ilyen eszedbe se jusson! Tudod néha a kevesebb több! Na, szóval ezzel az akarok kilyukadni, hogy ez a sablon nagyon jó választás volt a blogod számára.
A fejléc színei harmonizálnak a magával a háttérrel és a sablon színével is, ami így kellemes hatást kelt.
A bejegyzés és a modulsáv méretei is megfelelőek, se nem keskenyek se nem túl szélesek.
A betűméret és a betűtípus szép és olvasható.
Minden szép és jó lenne, de a dátum rá van csúszva a menüre, ennek következtében arra szinte képtelenség rákattintani, de erre még lejjebb is kitérek. Ezt azért soroltam ide, mivel egy kódolási hiba, amit NAGYON sürgősen ki kellene javítani!
Összességében: A designod szép és igényes egyedül, csak a dátum kódolását kellene kijavítani.
5/4 
Modulok:
Vegyük az első modulnak a menüt. A bejegyzés sáv felett van elhelyezve, amivel nincs semmi probléma, hiszen látható helyen van. A menüpont címei feketével vannak írva, ami nagyon jól olvasható. Mikor rá akarom kattintani egy adott menüpontra a kurzorral, akkor egyszerűen nem tudok, ennek az oka pedig a bejegyzés dátuma, ami felcsúszott a menüre. Ezt sürgősen ki KELL javítani. Az előbb említett ok, miatt nem tudok mondani a szereplők, része, cserék és díjjak c. menüpontokról található adatokról semmit.
A modulsáv első modulja a fülszöveg. Az elhelyezése tökéletes, hiszen ennek pont legfelül kell lenni, hiszen egy elég meghatározó modulról beszélünk. A tartalmáról később.
A következő modul a tudnivalók címet kapta. A névválasztása tetszik, hiszen a legtöbb blogon, információk névvel találhatók ez a modul, ami számomra már egy kicsit elcsépelt. Az elhelyezés pont jó, hiszen a saját véleményem szerint ennek kell következni a fülszöveg után. A tartalmával kapcsolatban: először is nyomhattál volna néhányszor entert, hogy egy kicsit nézzen is ki valahogy az egész. Másodszor az információknak jó lenne, ha lenne valami rendszerezése. Szerintem így kellett volna beleírni:

  • író 
  • nyitás 
  • blog zárása 
  • fejlécért köszönet 
  • designért köszönet  
  • egyéb 
A következő modul a feliratkozok. Őszintén itt nem sok mindenről tudok beszélni. Az elnevezését mg lehetett volna változtatni, pl: Olvasóim, A csapat tagjai. Vagy ehhez hasonló. A feliratkozó olyan elcsépelt már! Az elhelyezésével kapcsolatban lehetett volna lejjebb tenni, mondjuk a chat alá, hiszen ha valaki le szeretné írni a véleményét mielőtt, feliratkozik vagy kiikszeli a blogot.
A soron következő a chat. Az elnevezése ennek már sokkal eredetibb, jobb, mint ha csak az lenne odabiggyesztve, hogy chat. Áttetszőre van állítva, ami teljesen jó, hiszen egyébként csúnya lenne. A benne lévő szöveg olvasható és nem is üt el a blog eredeti színétől. Ha a nevekre ráviszem a kurzort, akkor azt vártam volna, hogy aláhúzza majd, de ehelyett teljen, beleolvad a háttérbe és nem látszik semmi. Valószínűleg azért, mert ez lett beállítva, de jó lenne ezen változtatni. Hamarosan! Az elhelyezés szempontjából azt mondanám, hogy eggyel feljebb lehetett volna tenni.
A következő egy, akik épp most olvasnak modul. Elhelyezés szempontjából lehetne lejjebb vinni, de ha nem lenne, kint akkor sem hiányolnám.
A soron következő modulban van egy kép meg egy rövid kis idézet a történetből. Na, már most, ez miért van kint?! Ez tök felesleges és sok értelmét sem látom, de ha neked tetszik, hagyd kint, de akkor tedd legalább a bétád blogja alá.
A következő modulban egy verseny plakátot lehet találni. Ajánlom, hogy a versenyeknek nyiss egy külön menüpontot.
A következő kampány az olvasókért. Nincs hozzáfűzni valóm.
A soron következőben a Facebook csoportot találjuk, amihez szintén nincs mit hozzáfűznöm.
A következőben a bétád blogját tünteted. Ehhez csak annyit, hogy ezt tehetted volna sokkal feljebb.
A következő a blogarchívum. Na, ha van olyan menüpontod, hogy részek, akkor archívum nem kell. Töröld valamelyiket, ha ajánlhatom, akkor a menüpontot.
A következőben a blogjaid találhatók. Ezt a profil alá kellett volna elhelyezni.
Végül pedig a profil, amihez nincs mit hozzáfűznöm!
Összességében: A menüt jó lenne minél előbb átalakítani, mert, ahogy most van az olyan, mintha nem is lenne. Az információkat kicsit szedd rendbe. A többit feljebb megtalálod.
5/2



Történet

Fülszöveg:
Bátran kijelenthetem, hogy egy érdekes fülszöveget sikerült összehoznod. A kezdés nagyon tetszett, hiszen egy egyszerű kérdéssel indítottál, amit aztán megmagyaráztál és ebből folytatódott. Utána jön egy kis egyéni, miszerint mindenki utálja. Erre még nem is mondhatom, hogy nem illik bele, mert ez nem így van. A fülszöveg eleje tetszik oké. Na, de vége olyan, mintha nem is ehhez tartozna. Mintha két különböző történet fülszövegének az elejét és a végét össze raktad volna. Próbáld valahogy átírni a végét úgy, hogy kapcsolódjon az elejéhez.
A megfogalmazással nincsen baj. Elárulsz annyit, amennyit feltétlenül szükséges, így izgalmassá tudtad megfogalmazni a fülszöveget. Gratulálok!
A hossza nem túl rövid és nem is túl hosszú, pont olyan hosszúságú, mint amilyennek lennie kell.
Észrevettem néhány helyesírási hibát, amik leginkább vesszőhiány volt. De láttam, hogy ahol zárójelet használtál, ott a zárójelen belől rögtön nyomtál szóközt, ami hiba. Ezekre figyelj.
Összességében: Jól meg van fogalmazva, viszont a tartalma nem összefüggő. Ajánlom, hogy a végét írd át, hogy passzoljon az elejéhez. A helyesírási hibákat, amiket fent említettem, azokat a Wordbe bemásolva rögtön ki tudod szúrni. De elvileg a béta is azt a funkciót tölti be, hogy kijavítja a helyesírási hibákat.
5/3
A történet alapötlete:
A fülszöveg után kijelenthetem, hogy egyedi történetről van itt szó. Nem igazán találkoztam még ilyesfajta témájú bloggal, szóval csak gratulálni tudok az ötlethez. Ígéretes történet, alig várom, hogy elkezdjem! 
Összességében: A történet alapötlete érdekesnek tűnik. Ha ügyesen formázód egy nagyon jó történet kerekedhet ki belőle! 

5/5

Prológus: 

A prológust egy cikkel kezdted, amiben a főszereplő bőrébe bújva leírtad röviden, hogy mi történt vele a múltban. Ebben a kis cikkben kiderült, hogy újságíró lett a főszereplő. A cikk után következett, hogy beszélget az igencsak komoly jellemű barátnőjével. A prológus végén pedig meggyőzte, hogy menjen vele és a családjával egy hónapra nyaralni.
Tulajdonképpen ez egy jó prológus lett. Szerkezetileg jól össze lett rakva, van eleje és vége is, nem csak odavetettél valamit. Megjelentek benne a múlt szálai, de ugyan akkor ez a prológus elő is készítette már az első részt. Viszont nekem nem volt benne elég a leírás benne. Például a cikkben, amit írt lehetett volna több is az érzelem leírása és a szalagavató helyszínét is sokkal jobban össze lehetett volna rakni. Ebben a részben két szereplő vett részt, a reakciójuk a párbeszéd során hiteles volt. A cselekményszál jól indul ezzel a prológussal.
A hossza épp olyan, amilyennek lenni kell. Se nem rövid, se nem túl hosszú.
Összességében: Teljesen meg voltam elégedve a prológussal. Csupán csak a leírásokat hiányoltam.
5/4
Első fejezet: 
Beszélgetéssel indult ez a fejezet, amiben Vanessa és Paris beszélgettek jelentéktelen témákról, közben Paris nem győzte elégszer hangoztatni, hogy jaj, elkésnek, mert nem jön a taxi. Mikor megjött a taxi megint kiborult, mert nem új taxi jött értük, hanem egy lepukkant autó. Az utazás is kínszenvedés volt Paris számára, majd a reptéren nagy nehezen felszenvedték a csomagjaikat a repülőre és mivel volt még idő elmentek parfümboltba(?). Elrepültek, majd ott Paris ráejtette a futószalagra a személyiét. Mikor visszaszerezte utána jött a fekete leves, mikor találkozott a családdal.
Ez a fejezet összefoglalóan a lányok utazásáról szólt, majd a legvégén a találkozásról a családdal. Tulajdonképpen ez a fejezet már az elejétől az sugalta, hogy végig bénázni és szenvedni fog Paris. Mondjuk a reakciója teljesen normális volt, én is ugyan így reagálnék. Ez is szépen fel lett építve. A cselekményszál lassan, de biztosan halad előre. Ebben az első fejezetben már több volt a leírás, mint a prológusban. Az cselekmények, amiket beletettél nem voltak kiszámíthatók, sőt, még izgalmassá is tették a fejezetet.
A fejezet hossza nagyon jó. Nem olyan rövid, hogy mire beleélem magam már vége is, de nem is olyan hosszú, hogy a közepénél megunom és még mindig nincs vége. Gratulálok, nagyon ritkán találják el a fejezet hosszát, de neked sikerült!
Összességében: Egy jól összeszedett fejezet. A leírások aránya javult a prológuséhoz képest, de még mindig jó lenne látni benne többet.
 5/5
Utolsó fent lévő rész, alias, második fejezet: 
Azzal kezdted, hogy a szereplő először magában hisztizett egy sort, majd hangosan kezdett el visítani egy reptéren. Én a helyedben ezt kétszer vagy háromszor átgondoltam volna, hogy leírod e, hiszen lehet, hogy csak én vagyok, így vele nem kezdenél te sem el visítani egy reptér közepén csak azért, mert egy gimnazista ellenséged a bátyáddal jár.
Paris elment a WC-re a barátnőjével, ahol kisírta a bánatát. Ott egy vörös hajú lány, akinek tetszett a műsor, az adott neki tanácsot, hogy készítse ki Mandát. Itt nem igazán értettem, hogy miért hallgat egy főszereplő egy ismeretlenre.
Mikor kijöttek a WC-ből Paris anyja megkérdezte, hogy együtt vannak e Vanessával. Mivel az egész fejezetben érezhető, hogy Paris le akar lépni ez itt teljesen jó lehetőség lett volna arra, hogy vegyen egy repülőjegyet haza. Ez pedig még egy kis izgalmas drámát vitt volna bele a részbe.
A családja nem úgy fogadta, ahogy kellett volna, nekem az jött le, hogy Amandát sokkal jobban szeretik, mint a lányukat. Ezt nem kellett volna éreztetni, mert ez nem hiszem, hogy igaz lenne. Sőt, biztos nem.
Végül pedig a bátyja bejelentette, hogy összeházasodnak. Ez egy nagyon jó húzás volt, igen csak izgalmassá tette a részt. Utána már csak a villába való utazás volt, amiről tulajdonképpen nem sok mindent lehet írni.
Ennek a résznek a hossza is szintén jó.
Összességében: Nem lett rossz fejezet, de néhány reakciót másképp kellett volna leírni. A rész hossza jó.
5/4
Helyesírás/Fogalmazás: 
Kezdeném a helyesírással. Mind a három közzétett részben közös hiba az nem más, mint a vesszőhiány. Van bétád, kérd meg, hogy nézze át. Ha nem teszi meg te is megteheted, csak annyit kell tenned, hogy bemásolod a Wordbe, az alá fogja húzni a hibáid és könnyen ki tudod javítani.
Következő hiba, amit észrevettem, hogy a párbeszédben a kijelentő mondat végére teszel pontot, miközben még mögé írsz kötőjelet. De, hogy értsd:
 - Tegyük a hátsóülésre. - Adta meg a megoldást Vanessa, majd egy " én ülök elől " mondattal bepattant az anyósülésre. 
 - Tegyük a hátsó ülésre – mutatott rá a megoldásra Vanessa, majd egy „én ülök elől” mondattal bepattant az anyósülésre.
 Látod, ebben az egy mondatban már három hiba is van. A hátsó ülés nem egybe írandó szó. A kijelentő mondatot már mondtam. Végül pedig az, hogy a kötőjel után nagybetűvel kezdted, ami nem kell. A javítást lásd a zöld mondatban.
A párbeszédnél maradva, ha két ember beszélget, akkor, ha pl. Paris mond valamit, kötőjellel utána nem jöhet a bátyja ugyan abban a sorban. KELL egy enter.
Végül pedig egy helyen észrevettem, hogy múlt és jelen idő között ugráltál. Döntsd, el melyik időben írsz, mert a kettő együtt nem lehet.
Következő a fogalmazás. Mint már, ahogy feljebb is említettem nagyon hiányoltam a leírásokat. Elismerem a második fejezetben már sokkal több leírás volt, mint az előtte levő kettőben, de még mindig nem elég szerintem. Feltételezem te is olyan történeteket szeretsz olvasni, amiben sok a leírás, ami alapján el tudod képzelni az egészet. Ajánlom, hogy az időjárást, a helyszínt, a szereplőket és az érzéseket próbáld meg kifejteni jobban, mert azokról lehet mit írni.
A párbeszédeket jól megfogalmaztad, nem kiszámítható ki mit fog mondani és nem is sablonosak.
A szavakat választékosan használod, amiből szép mondatok keletkeznek. Látszik, hogy nem vagy kezdő, de azért még is van hova fejlődnöd.
Összességében: Vannak helyesírási hibáid, amiket vagy a bétáddal vagy a Worddel ki lehet küszöbölni. A fogalmazásod jó, de még tudsz fejlődni úgy, ha sokat olvasol, amivel fejlődik a szókincsed.
5/3
45/34
                                                         További jó blogolást! 

Gif-es szövegdobozok #2 (4 db) + Információk

Szép estét mindenkinek!
Szörnyen sajnálom és ég a pofám is, hogy alig jelentkezem és a kritikákat sem hozom. Nagyon sajnálom tényleg. Igyekszem, de nincs sok időm. Sok minden közbejött és a gépem is tönkre ment. Most már végleg. Amíg nem lesz másik nagyon nem tudok jelentkezni. Így a kritikákat se tudom hamar megírni, mert a szüleim gépéhez nem férek oda sokáig. Most azonban szövegdobozokról hoztam nektek bejegyzést (mint mindig most is a shine oldalról keresgéltem), amit már egy ideje mentegettem itt, de még nem raktam ki. Köztük van az is, ami eddig kint volt chatnek, amit már sokan kértetek, hogy rakjak ki egy bejegyzésbe (a 4. szövegdoboz) és mint látjátok alakítgattam is egy kicsit a kinézeten. 
Valamint még mindig lehet jelentkezni designernek, tehát várjuk a tehetséges szerkesztők jelentkezését. Kattints IDE az infóért.
Remélem hasznotokra válnak a kódok!
Roxana

Ha valami nem megy, nyugodtan írjatok rám és segítek!
Ha viszitek, írjátok meg, köszönöm!

*Dylan hangulatomban vagyok*

Az első szövegdoboz így néz ki:

Szöveg szöveg szöveg szövegszöveg szöveg szövegszöveg szöveg szövegszöveg szöveg szövegszöveg szöveg szövegszöveg szöveg szövegszöveg szöveg szövegszöveg szöveg szövegSzöveg szöveg szöveg szövegszöveg szöveg szövegszöveg szöveg szövegszöveg szöveg szövegszöveg szöveg szövegszöveg szöveg szövegszöveg szöveg szövegszöveg szöveg szövegSzöveg szöveg szöveg szövegszöveg szöveg szövegszöveg szöveg szövegszöveg szöveg szövegszöveg szöveg szövegszöveg szöveg szövegszöveg szöveg szövegszöveg szöveg szövegSzöveg szöveg szöveg szövegszöveg szöveg szövegszöveg szöveg szövegszöveg szöveg szövegszöveg szöveg szövegszöveg szöveg szövegszöveg szöveg szövegszöveg szöveg szövegSzöveg szöveg szöveg szövegszöveg szöveg szövegszöveg szöveg szövegszöveg szöveg szövegszöveg szöveg szövegszöveg szöveg szövegszöveg szöveg szövegszöveg szöveg szöveg



Kódja:
<link href="http://fonts.googleapis.com/css?family=Lora" rel="stylesheet" type="text/css"></link>

<style type="text/css">
.plsicon { position: absolute; z-index: 2; width: 100px; height: 100px; border-radius: 100%; border: 2px solid #fff; margin-left: 57px; margin-top: 10px; background-image: url(http://media.tumblr.com/5d000b9837fe3b0b2b5e935606489380/tumblr_inline_n49d9pfcJV1syx3j3.gif); }

.plsiconbgtop { position: relative; z-index: 1; width: 214px; height: 60px; background-color: #000; border-bottom: 1px solid #fff; }
.plsiconbgbot { position: relative; z-index: 1; width: 214px; height: 60px; background-color: #000; border-bottom: 1px solid #fff; }

.plsbox1 { width: 200px; border: 1px dashed #e4e4e4; background-color: #fff; font-family: 'Lora', serif; padding: 5px; text-align: justify; line-height: 90%; font-size: 10px; color: #000; margin-top: 5px; }

.plsbox1 b { font-size: 12px; border-bottom: 1px solid #000;" }
.plsbox1 i { font-size: 12px; }
</style>

<br />
<center>
<div style="border-bottom: 3px solid #000; padding: 2px; width: 214px;">
<div class="plsicon">
</div>
<div class="plsiconbgtop">
</div>
<div class="plsiconbgbot">
</div>
<div class="plsbox1">
IDE JÖN A SZÖVEG

</div>
<table><tbody>
<tr></tr>
<tr></tr>
</tbody></table>
</div>
<div style="font-size: 8px; text-align: right; width: 214px;">
</div>
</center>

A második szövegdoboz így néz ki:


Ide jön a szöveged! Blah Blah balh blaaaaaaaah Blah Blah balh blaaaaaaaah Blah Blah balh blaaaaaaaah Blah Blah balh blaaaaaaaah Blah Blah balh blaaaaaaaah Blah Blah balh blaaaaaaaah Blah Blah balh blaaaaaaaah Blah Blah balh blaaaaaaaah Blah Blah balh blaaaaaaaah Blah Blah balh blaaaaaaaah Blah Blah balh blaaaaaaaah Blah Blah balh blaaaaaaaah Blah Blah balh blaaaaaaaah Blah Blah balh blaaaaaaaah Blah Blah balh blaaaaaaaah Blah Blah balh blaaaaaaaah Blah Blah balh blaaaaaaaah Blah Blah balh blaaaaaaaah Blah Blah balh blaaaaaaaah Blah Blah balh blaaaaaaaah


Kódja:
<link href="http://fonts.googleapis.com/css?family=Lato:300,400" rel="stylesheet" type="text/css"></link><style type="text/css">.artigreen { width: 180px; margin-top: 40px; padding: 20px 0px; text-align: justify; font-size:9px; color: #000; font-family: 'Lato', sans-serif; line-height: 120%;} .artigreen b { font-size: 120%; font-weight: bold; color: #D88877; } </style><br />
<center>
<div style="background-color: white; border-bottom: solid 40px #DAEFDA; width: 260px;">
<div style="background-color: #aadcce; border-bottom: solid 20px #BAC085; height: 40px; padding: 20px; width: 220px;">
<a href="http://shine.b1.jcink.com/index.php?showuser=4135">

</a><br />
<div style="background-image: url('IDE JÖN A GIF DE A ZÁRÓJELET ÉS A JELET HAGYD MEG ÉS ÚGY ILLESZD BE A LINKET!!'); border-radius: 50%; border: solid 8px #fff; height: 120px; width: 120px;">
</div>
</div>
<div class="artigreen">
<br />
IDE JÖN A SZÖVEGED

</div>
</div>
</center>



A harmadik szövegdoboz így néz ki:




Blah blah jhfjg jfgjhfjg skjfskfhsk jghdkjghiure sjfkshgkjsfhgkBlah khmfkdkkj kflgkdlgkdl hg kfjfk kjgfkjhfk kjhsjfhsjkf jhfjg jfgjhfjg skjfskfhsk jghdkjghiure sjfkshgkjsfhgkBlah khmfkdkkj kflgkdlgkdl hg kfjfk kjgfkjhfk kjhsjfhsjkf jhfjg jfgjhfjg skjfskfhsk jghdkjghiure sjfkshgkjsfhgkBlah khmfkdkkj kflgkdlgkdl hg kfjfk kjgfkjhfk kjhsjfhsjkf jhfjg jfgjhfjg skjfskfhsk jghdkjghiure sjfkshgkjsfhgkBlah khmfkdkkj kflgkdlgkdl hg kfjfk kjgfkjhfk kjhsjfhsjkf jhfjg jfgjhfjg skjfskfhsk jghdkjghiure sjfkshgkjsfhgkBlah khmfkdkkj kflgkdlgkdl hg kfjfk kjgfkjhfk kjhsjfhsjkf jhfjg jfgjhfjg skjfskfhsk jghdkjghiure sjfkshgkjsfhgkBlah khmfkdkkj kflgkdlgkdl hg kfjfk kjgfkjhfk kjhsjfhsjkf jhfjg jfgjhfjg skjfskfhsk jghdkjghiure sjfkshgkjsfhgkBlah khmfkdkkj kflgkdlgkdl hg kfjfk kjgfkjhfk kjhsjfhsjkf jhfjg jfgjhfjg skjfskfhsk jghdkjghiure sjfkshgkjsfhgkBlah khmfkdkkj kflgkdlgkdl hg kfjfk kjgfkjhfk kjhsjfhsjkf jhfjg jfgjhfjg skjfskfhsk jghdkjghiure sjfkshgkjsfhgkBlah khmfkdkkj kflgkdlgkdl hg kfjfk kjgfkjhfk kjhsjfhsjkf jhfjg jfgjhfjg skjfskfhsk jghdkjghiure sjfkshgkjsfhgkBlah khmfkdkkj kflgkdlgkdl hg kfjfk kjgfkjhfk kjhsjfhsjkf



Kódja:
<center>
<link href="https://fonts.googleapis.com/css?family=Marck+Script" rel="stylesheet" type="text/css"></link>
<div style="-moz-border-radius: 100%; -o-border-radius: 100%; -o-border-radius: 10px; -webkit-border-radius: 100%; background: #111; background: url(IDE JÖN A GIF LINKJE - A ZÁRÓJELET HAGYD MEG ÉS ÚGY ILLESZD BE A LINKET!!); border-radius: 100%; border: 3px solid #000000; height: 120px; width: 120px;">
</div>
<div style="background-color: white; border: 1px dotted #000000; height: 350px; padding: 2px; width: 250px;">
<style type="text/css">
#jae::-webkit-scrollbar { background: #cccccc; width: 6px; }
#jae::-webkit-scrollbar-thumb { background: #000000; width: 3px }
#jae::-webkit-scrollbar-corner { background: #000; }
</style>

<br />
<center>

<div id="jae">
<div style="font-family: 'georgia'; font-size: 11px; height: 370px; line-height: 100%; overflow: auto; padding: 10px; text-align: justify; text-align: left; width: 220;">
<br />
IDE JÖN A SZÖVEGED!

</div>
</div>
</center>


A negyedik szövegdoboz így néz ki:

Szöveg szöveg szöveg. Blah blah blaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaah. Hkjgkgjfgk dghh hkdhfjkghfgkh fghkfnfkjhkf hljhkhjh h khjfhkhjhh kjhkhjk jk j j hjhk jhffkgjhf dfkjhjdf Hkjgkgjfgk dghh hkdhfjkghfgkh fghkfnfkjhkf hljhkhjh h khjfhkhjhh kjhkhjk jk j j hjhk jhffkgjhf dfkjhjdf Hkjgkgjfgk dghh hkdhfjkghfgkh fghkfnfkjhkf hljhkhjh h khjfhkhjhh kjhkhjk jk j j hjhk jhffkgjhf dfkjhjdf Hkjgkgjfgk dghh hkdhfjkghfgkh fghkfnfkjhkf hljhkhjh h khjfhkhjhh kjhkhjk jk j j hjhk jhffkgjhf dfkjhjdf Hkjgkgjfgk dghh hkdhfjkghfgkh fghkfnfkjhkf hljhkhjh h khjfhkhjhh kjhkhjk jk j j hjhk jhffkgjhf dfkjhjdf Hkjgkgjfgk dghh hkdhfjkghfgkh fghkfnfkjhkf hljhkhjh h khjfhkhjhh kjhkhjk jk j j hjhk jhffkgjhf dfkjhjdf



Kódja:
<style>
.scrsara1 {
width: 210px;
background-color:#dae0e7;
box-shadow: 0 0 0 4px #fff, 0 0 0 5px #dae0e7;
height: 400px;
position:relative;
}

/* Change  to change the color of the background */
.scrsara1c {
width: 180px;
padding: 15px;
background-color:#7498a7;
height: 80px;
border-bottom: 4px #FFF solid;
}

/* The image needs to be square and at least 130x130px */
.scrsaraimg {
width: 130px;
height: 130px;
background-image: url('IDE JÖN A GIF-A ZÁRÓJELET ÉS A MACSKAKÖRMÖT HAGYD MEG ÉS ÚGY ILLESZD BE A LINKET ');
background-size: cover;
-moz-border-radius: 90px;
-webkit-border-radius:90px;
border-radius: 90px;
box-shadow: 0 0 0 4px #446370;
margin-top: 30px;
}

.scrsara2 {
position: relative;
padding: 10px;
font-family: arial;
font-size: 10px;
text-align: justify;
width: 150px;
background-color:##446370;
color:#;
margin-top:20px;
height: 150px;
overflow: auto;
line-height:100%;
border-top: 5px #446370 solid;
border-bottom: 8px #446370 solid;
}

/* Change # to change the color of the scrollbar */
.scrsara2::-webkit-scrollbar { width: 3px; }
.scrsara2::-webkit-scrollbar-track { background-color: transparent; }
.scrsara2::-webkit-scrollbar-thumb { background-color: #370c0c; }

/* Change #  to change the color of bolded text */
.scrsara2 b {color:#; font-size: 11px;}

</style>

<br />
<center>
<div class="scrsara1">
<div class="scrsara1c">
<div class="scrsaraimg">
</div>
<div class="scrsara2">
IDE JÖN A SZÖVEG

</div>
</div>
<div style="color: #; font-family: calibri; font-size: 8px; line-height: 100%; margin-top: 7px; padding: 2px; text-align: center; text-transform: uppercase; width: 25px;">
</div>
</div>
</center>